2026.11.03.
Virtuális kiállítás készült Ellen Key emlékére
ellen-key

Poros Andrea, az ELTE TÓK Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszék oktatója is részt vett annak a virtuális kiállításnak az elkészítésében, amely Ellen Key halálának 100. évfordulójára készült. Az alkotók célja, hogy jobban megismertessék a svéd író, pedagógiai gondolkodó és társadalmi reformer munkásságát és életét. 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kara és az Ellen Key International Research Network (EKIR) az írónő halálának 100. évfordulója alkalmából háromrészes nemzetközi konferenciasorozatot szervezett, melynek első állomása 2025 októberében Stockholmban, második állomása 2026 márciusában Budapesten, míg a harmadik 2026 októberében Bolognában volt. 

A svéd írónő haladó szellemiségű nézetei a nevelésről, a nők jogairól és a társadalmi-kulturális reformokról maradandó nyomot hagytak a 20. század gondolkodásában. Úttörőként járult hozzá a feminizmus, a gyermekközpontú nevelés és a társadalmi reformok fejlődéséhez. A Modern áttörés (Det moderna genombrottet) korszakának egyik meghatározó hangjaként az egyén, az empátia, valamint a művészet, a szeretet, a spiritualitás és a nevelés átalakító ereje mellett érvelt. Az 1910-ben megjelent A gyermek jogairól (Barnabalken) című írásában felvázolta a gyermekek jogainak és jólétének új alapelveit. Emellett elkötelezetten képviselte a nők oktatáshoz való jogát. Síkra szállt a nők politikai és polgári jogaiért, miközben hangsúlyozta az anyaság társadalmi fontosságát és értékeit is. Ellen Key gondolatai a nevelésről, az individualizmusról és az önként vállalt engedelmességről a mai napig relevánsak, és tudományos diskurzus tárgyát képezik. 

Poros Andrea, az ELTE TÓK Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszék oktatója, Ellen Key életének kutatója Devotion, Dialogue, Difference, Hungarian Correspondents of Ellen Key (Rajongás, párbeszéd, eltérő nézőpontok – Ellen Key magyar levelezőpartnerei) című előadásával vett részt az októberi, záró konferencián. Az előadás Ellen Key magyarországi szellemi és érzelmi recepcióját vizsgálta a 20. század elején hozzáintézett magyar női és férfi levelezőpartnerek levelein keresztül. A kutatás arra kereste a választ, hogy a levelezők miként viszonyultak Ellen Key személyéhez és eszméihez, milyen műveit ismerték, valamint milyen különbségek figyelhetők meg a női és férfi levélírók megszólításmódjában, érzelmi megnyilvánulásaiban és intellektuális reflexióiban. Az előadás rámutatott arra, hogy a magánlevelezés nem csupán Ellen Key gondolatainak magyarországi fogadtatásáról tanúskodik, hanem az eszmék értelmezésének, újrafogalmazásának és nemzetközi áramlásának is fontos színtere.

Poros Andrea előadása Bolognában

Poros Andrea részt vett annak a virtuális kiállításnak a létrehozásában is, amelyet a bolognai konferencia alkalmából adtak át. A kutató kiemelte, alkotótársaival együtt remélik, hogy a kiállítás közelebb hozza az emberekhez Ellen Key munkásságát és életét, hiszen eszméi és értékrendje mind a mai napig hatással vannak a társadalomra és a gyermekek nevelésére. 

A kiállítás az alábbi linken keresztül látogatható.

Poros Andrea
Több mint 120 év után ismét Budapesten Benczúr Gyula Ellen Key-portréja
 
Az írónő halálának 100. évfordulója alkalmából, 120 év után újra Budapestre került Ellen Key portréja, amelyet 1905. április 1-jén Benczúr Gyula készített a Budapesten tartózkodó svéd íróról. A rajz sokszorosított, Ellen Key által aláírt példányainak értékesítésével egy gyermekvédelmi kezdeményezést támogattak. Most, több mint 120 évvel később, Poros Andrea kezdeményezésére a portré két példánya ismét Budapestre került: az egyik az ELTE TÓK kari tanácstermébe, a másik Svédország Budapesti Nagykövetségére, így a különleges portré ma Ellen Key öröksége mellett a több mint egy évszázados magyar–svéd kulturális kapcsolatnak is emléket állít.